Személy szerint azt gondolom, hogy egy nagyon kétségbeejtő világban élünk, és nem feltétlenül azért, mert az emberi történelem során kevesebb lett volna a konfliktus, vagy éppen a tragédia. Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy az internetnek köszönhetően gyakorlatilag a nap huszonnégy órájában ömlenek ránk a zömében rossz hírek, az esetek 99%-ában olyan dolgokról, amikről egyébként teljesen felesleges is tudnunk. Semmi mást nem hoz az életünkbe, mint emeli a stressz hormon szintjét, szorongóvá és feszültté tesz, fokozza a tehetetlenség érzésünket.
Nincs ez másképpen az orvosi rémhírekkel sem, a mindenféle facebook csoportokról meg aztán már nem is beszélve, ahol adótanácsadók szakérthetik meg a sarki kisbolt kasszásával, hogy bizony a tej- és gluténmentes étkezés az egészség megkérdőjelezhetetlen záloga.
A jelenség teljesen érthető egyébként, mert ebben az információs kakofóniában ember legyen a talpán, aki képes kiszűrni a lényeget, márpedig – a fent említett okokból – elemi igényünk van arra, hogy legalább egy kicsi kontrollt tudjunk gyakorolni az életünk fölött. Szeretnénk azt érezni, hogy ebben a globális tébolydában legalább az egészségünkért, vagy éppen a családunk egészségéért képesek vagyunk tenni; hogy legalább a ránk leselkedő veszélyek egy részét ki tudjuk védeni.
Az, hogy a gluténmentes táplálkozás ebben ekkora teret nyert, nem meglepő. A társadalmi népszerűsége a faék egyszerű mivoltából fakad. Sokkal könnyebben emészthető és kivitelezhető az, hogy „ne egyél glutént”, mintha azt akarnám népszerűsíteni, hogy „mindig szánj rá egy percet, hogy elolvasd a címkét és ne vegyél olyan dolgot, amiben nitrites vegyületek, vagy di- és trifoszfátok vannak”.
Ugye? Talán el se olvastad a mondatom második felét. Pedig az egészséges és kiegyensúlyozott életmódhoz sajnos pontosan az ilyen apróságokon keresztül vezet az út; nem pedig a munkahelyi étkezdében vagy éppen kismama fórumokon terjedő okosságokkal.
Gluténra fellángoló autoimmun folyamatok
Dr. Benjamin Lebhowl, az neves Columbia University cöliákiát kutató részlegének az igazgatója fogalmazott így:
„Annak, aki egyébként jól érzi magát, semmi oka nincsen egészségmegőrzési célzattal gluténmentesen étkezni. Ez a fajta diéta nem erre való.”
A cöliákia egy komoly autoimmun betegség, ami a tudomány jelen állása szerint főként genetikai eredetű (amit aztán környezeti faktorok aktiválnak) és tulajdonképpen a szervezet egészségtelen válaszreakciója a gluténra. Az ebben szenvedő emberek esetében a glutén fogyasztása miatta a szervezet saját immunrendszere nekiesik a vékonybél nyálkahártyájának, ami pedig felszívódási zavarokat okoz és hosszú távon más szervek egészségét is rombolja.
Aki nem szenved ebben a betegségben, annak a glutén nem okoz ilyen gondokat, és ha nincs genetikai hajlama a cöliákia kialakulására, akkor a gluténfogyasztás aligha fogja azt előhozni.
A glutén érzékenység nem egyenlő a cöliákiával
Tény, hogy vannak olyan emberek, akiknél a glutén a cöliákiához hasonlóan hasmenést, puffadást és egyéb panaszokat okoz, ebben az esetben azonban a bél nyálkahártyája nem károsodik. A tudomány jelen állása szerint valószínűleg a bélflóra megborulása okozza a gluténra adott efféle reakciót, de ezért aligha a glutén a felelős. Sokkal inkább az ezernyi egyéb merénylet, amit elkövettünk magunk ellen az elmúlt x évtizedünkben. A helytelen táplálkozás, az antibiotikum kúrák, a cukorfogyasztás, az egyoldalú táplálkozás alapjaiban borítja fel a bélflórát, ami bizony okozhat glutén emésztési zavarokat, de ebben az esetben a gluténmentes étkezés csak tüneti kezelés, és nem foglalkoztunk egy sokkal fontosabb problémával: a mikrobiom egészségével.
Mit tegyünk tehát?
Először is, ha észrevetted, hogy rosszul reagálsz a gluténra, akkor mindenképpen csináltass laborvizsgálatot, hogy kiderüljön, hogy cöliákiáról, vagy érzékenységről van szó. Az előbbi ezerszer komolyabb és veszélyesebb állapot és nagyon sok mindenre oda kell figyelni.
Ha pedig nem reagálsz rosszul a gluténra, akkor a tenni akarásodat inkább címkeolvasásra fordítsd; ezerszer többet teszel magadért vele.
A glutén tartalmú gabonák indokolatlan elkerülése a legtöbb esetben a tápanyagbevitel változatosságának csökkenését okozza, ami – ellentétben a gluténnel – már nagyon is valós problémát és egészségügyi kockázatot jelent. Nagyon kevés tudatos gluténmentes táplálkozót láttam életemben. A legtöbben nem a pszeudocereáliák, hüvelyesek, zöldségek vagy a gyümölcsök felé fordítják a figyelmüket, hanem rárepülnek a gluténmentes feldolgozott élelmiszerekre, és ezzel oda is került nekik a pipa az „egészséges étkezés” mellé. Ami egy kifejezetten veszélyes hiba és adott esetben tényleg lerombolhatod annyira a bélflórádat, hogy aztán valóban gondot fog okozni a glutén – no meg egy csomó minden más is.
Egy másik közkedvelt tévedés, hogy a gluténmentes étkezés segíti a fogyást. Nem, nem segíti. Ez megint egy amolyan látszatintézkedés, amivel az életmódváltásba lelkesen belevágó „újoncok” szeretik színezni az életüket, valós hozzáadott értéke viszont nincsen.
Források:
https://www.nytimes.com/2018/01/12/well/eat/gluten-free-grain-free-diet.html
https://liszterzekeny.hu/mi-a-coliakia/
https://www.health.harvard.edu/diseases-and-conditions/considering-a-gluten-free-diet